Minden napra más ...

Minden probléma nélkül közlekedek a lakásban a legnagyobb sötétben is, de ha ki kellene így mennem az utcára nem hiszem hogy vissza találnék. Csodálkozom azokon aki a városban képesek vakon közlekedni. Én ha ismeretlen helyre megyek akkor térkép a kezemben és kétszer megnézem, hogy jó buszra szálltam-e. Sok esetben nem mondják be melyik megállóban vagyunk, ezért jó az előttem lévő segítség, de ha vak lennék, biztosan nem indulnék el egyedül. Viszont akkor meg bíznom kell abban aki segít nekem. Van amikor egy kutya vezeti őket. Ez számomra a legérdekesebb, az ember van ráutalva a kutyusra és nagyon szépen el is vezeti a gazdiját.

Még egy dolog ami eszembe jutott: Teljesen sötét van körülötted és más érzékszerveidre kell hagyatkozni. A szex milyen lehet?, nem látom a szemében az élvezetet és ő sem az enyémben, viszont minden apró rezdülésemet érzi. Pillanatok alatt kiismer.

Ma eszembe jutott, hogy a bloghoz tartozó mailfiókot nem szoktam megnézni. Így hát ma bekukkantottam. Meglepett, hogy a sok reklám mellett egyéb levelek is voltak. Mikor indítottam a blogomat, akkor saját magamnak csináltam. Gondoltam, ezzel legalább kipróbálom magamat, milyen is lennék írónak és talán változna az életem, ha látnám a pár hónappal ezelőtti véleményemet/gondolkodásomat. Azonban változnom nem sikerült és ahogy vissza-vissza olvasok a fogalmazásom is hibás.

Nem ismertem a blog alapvető beállításait, de próbáltam mindent elzárni a külvilág elől. Ezért is volt fura, hogy kaptam leveleket. Az olvasgatások közepette kiderült, hogy mindezek ellenére nem lett zárt, csak annyira hogy a kommenteket nem engedi megjeleníteni amíg nem engedélyezem. Mivel nem sokan látogatják a blog nyílt mivolta ellenére, ezért nem sok hozzászólás született, azok most már láthatóak. Viszont voltak közte (meg a levelek között is) olyanok, amik csak annyit tartalmaztak, hogy megdugnálak és egy cím, az ilyeneket törlöm. Azonban a többire válaszoltam és remélem most már minden jól van beállítva.

Kicsit furcsa nekem ez a helyzet így és bár se nevet se egyéb olyan személyes dolgokat nem írok le amiből rám lehetne ismerni, mégis zavar hogy bárki olvashatja. Lehet, hogy abba hagyom a blogolást. Nem tudom, most hirtelen evvel kapcsolatban sok mindenen kezdtem gondolkodni. 

Az a bizonyos pornó oldal. Nem tudom az oldal címét, mert csak egyszer lépek fel az ilyen jellegű oldalakra és nem is akarom reklámozni, hisz nem kapok részesedést. Olyan képek és videók gyűjteménye, ahol egy pasi aki szórakoztat egy csoport nőt. (Sajnos nem tudom, mi a pontos megnevezése.) Volt ahol egy csajt kutyapózban dugott, közben a többiek nézték vagy egy-egy csaj lesmárolta azt a csajt. Vagy feküdt a pasi egy asztalon  és az arca felett guggolt egy nő vagy éppen csak odanyomta a melleit vagy a punciját. Vagy olyan hol éppen 69 pózban vannak és mellettük a csajok félmeztelenül nézik és némelyik tapizza a másikat.

Nézni mindenképpen izgató, azonban belegondolni, hogy benne lennek-e egy ilyenbe, az már más. Néha kicsit kínzásnak tűnik amit a pasival művelnek, inkább csak eszköznek tekintik. Egy szál semmiben áll a nők előtt, felváltva szopkodják a farkát vagy nyomják a különböző testrészeiket a szájába.

A csajok is igen érdekesek. Az én környezetemben nem igazán szokás a másik előtt öltözni vetkőzni. Bár nekem meg pont ez a bajom, mert nem vagyunk elég bevállalóssak. Elég furcsa lenne, ha előttem dugnák meg valamelyikőjüket. De talán élvezném, azonban ugyan ez idegenekkel sokkal jobb lenne. Számomra egy teljesen idegen csajt, (akihez semmi közöm nem lesz azok után sem), előbb letapiznám vagy megujjaznám. Szívessen részt vennék egy ilyen gruppenben vagy akár ahol több pasi van vagy párok.

Szeretem látni, mikor a punciban ki-be maszkal a fasz, a közben keletkező hangokat hallani. Élőben valószínűleg jobb lehet, ha látom hogy egy csajt nyalnak ki, beállhatok én is szopni, játszhatok más mellbimbóival és mindeközben valaki jól megdug. Egyszer ki akarom próbálni. 

Mi az ami tíz-tizenöt év után is élvezetessé teszi a szexet? Most kicsi megértem azokat akik emiatt lépnek félre. Mondjuk én még soha nem volt ilyen hosszú kapcsolatom, tehát tapasztalatim nincsenek, csak elgondolkodtatott.

Kezdetben még élvezzük a másik testét, egyre több érzékeny pontot megtalálunk és kiismerjük egymást. Ezek után ha már nincs mit felfedezni, akkor jöhetnek a segédeszközök, játékok. Sok mindent ki lehet próbálni, de szerintem nincs olyan sok hogy több éven keresztül cserélgessem az eszközöket. Így megértem, ha szóba kerül egy harmadik fél vagy egy másik pár. Itt viszont meg már az a baj, hogy ott a tény, megcsaltuk a párunkat.

Remélem idővel rájövök, miként lehet a szexuális vonzalmat fent tartani és változatossá tenni az aktusokat. Nem szeretném, ha a párom mást elégítene ki.

Mindenki számára fontos, hogy legyen egy barátja akivel minden problémáját megbeszéli és tanácsot tudna adni neki. Evvel csak az a probléma, hogy nehéz ezt a személyt megtalálni. Először találunk egy olyan embert akinek el tudjuk mondani minden bajunkat és ezzel egyidőben elkezd kialakulni a bizalom is. A probléma itt kezdődik. Honnan lehet tudni, hogy megbízhatok benne? Sehonnan. Néha megérzi az ember hogy kiben lehet és kit kellene elkerülni, de sajnos mindezek ellenére is csalódik a barátokban. Ilyen az élet és persze legfőbb képpen az ember természete. 

Már megint ez a mobilnet. Valamikor régebben már írtam, hogy mobil nettel rendelkezem, ami alapvetően nem gyors. Sokat küszködök vele és pár napja, hete nagyon lassú. Nem töltenek be rendesen az oldalak, így sokszor ezért nem írok ide sem. Most már nagyon dühít, mert a tényleg fontos dolgokat sem tudom elintézni. Kiderült, hogy valami korlátozás van. Hát nem tudom, hogy tényleg ez van-e, de a környezetemben lévők, ugyan ilyen nettel rendelkezők is hasonlót tapasztalnak. Csak azt nem értem, hogy ha tényleg így van, akkor miért nem lettem tájékoztatva? (egyébként a t-netről van szó)
 

Kicsit frusztráló, hogy még mindig nincs kiépítve az adsl mindenhol. Itt állunk a 21. században és még mindig nincs minden háztartásban. Pedig már ott tartunk, hogy a lakcímed mellé meg kell adni az email címed is. Mindenhol az internet jön elő: "nézd meg a honlapon", "keress rá a neten", "küld be digitálisan", "töltsd le", ...

Csak azért mert vannak helyek ahol baromi jól megy a net, nem kellene általánosítani és mindenkitől elvárni. Nem a saját hibájából nincs vagy rossz, hanem azért mert nincs az országban mindenhol kiépítve szélessávú internet.

Egy ideje a férfiakkal való érintkezésem a nullára eset vissza, azonban a magamhoz nyúlás annál inkább előtérbe került. Őszintén megmondva még eleinte nagyon élveztem, hisz ritkán nyúl úgy hozzám pasi, hogy a legfinomabb pontokat megtalálja. Talán sokadszori alkalmak után igen. Aztán persze egyre kevésbé élveztem, meg hát hiányzik a punciból az a fasz.

Sokszor segít, ha egy már átélt aktusra gondolok, vagy olyanra amit szeretnék kipróbálni. Csakhogy ezzel a gondolkodással az a baj, hogy már ez sem segít annyira, így pár képet kezdtem el nézegetni. Vagyis véletlen egy olyan oldalt nyitottam meg, ahol regisztráció után filmeket nézhetünk, amiben egy férfit szed szét négy-hat nő egy party keretében. Egyrészről én csak a képeket nézem meg, ami alapból nedvessé tette a bugyim, másrészről új dolgokon gondolkodtam el (majd később ezeket is leírom). Így most élvezett a maszi, de nem ártana most már egy fasz.    

Pár posttal arrébb írtam a figyelmességről. Azt tudom a legjobban utálni, mikor nem emlékeznek a nevemre, agy nem köszönnek az utcán, pedig ismernek. Talán, ha másodszor találkozok valakivel, akkor érthető, hogy nem jegyzet meg, de szerintem alapvető figyelmesség vagy tisztelet a másik iránt, ha a nevén szólítom vagy az utcán köszönök neki. Utálom mikor körbe kell magyaráznom, hogy ki is vagyok. Találkoztunk már, akkor ismer, és ha ismer, akkor miért nem tudja ki vagyok? 

Ritka az az ember akinek megvan a képessége, tudása a segítségnyújtásra. Mármint úgy értem, hogy aki valóban jót tud tenni. Hisz sokan próbálkozunk -ami jó- de csak kevés embernek tud valóban pluszt nyújtani. Pedig olyan szép lenne, ha mindenki mellett ott állna egy segítő és probléma esetén jó irányba tereli. Mert gyakran saját magunk nem vagyunk képesek döntést hozni, legyen az jó vagy rossz. Állunk egymagunkban és töprengünk, hogy mi legyen, majd sodródunk és még rosszabb lesz.

Szerezzem mindenki magának egy segítőt!

Az elmúlt pár napban sokat gondolkodtam, próbáltam helyre rakni a dolgokat. Azonban nem tudok magammal mit kezdeni. Érzelmileg a padlón vagyok és nem egyszer eszembe jutott az öngyilkosság gondolata is. Könnyebb feladni? Szerintem nem. Most szenvedek, de nincs elegendő erőm vagy csak nagyon félek az ismeretlentől, de nem tudnám megtenni. Legalább az elmúlt pár napban erre jöttem rá. Nem tudom megoldani a problémáim és el lehet menekülni előle másképp is, nem kell feladni az életet. 

Nem is tudom, hogy csodáljam vagy szánjam azokat, akik megtették. Nem egyszerű megtenni, szembenézni a semmivel, az ismeretlennel, lehet hogy a saját választásom egy sokkal rosszabb helyzetbe taszít. Viszont könnyű elfordulni a problémákkal és fájdalommal teli világtól, ami semmiféle jót nem jelent már számunkra.

Jelen pillanatban se az életet, se a halált nem választanám.

Nem érzem jól magam. Érzelmileg teljesen magam alatt vagyok és ez már kihat az egészségemre is. Most kicsit elvonulok a világtól és gondolkodom, mit hogy kellene csinálnom. 

Vannak apró dolgok amiket már észre sem vesz az ember, de mégis jólesik a másiknak csak nem lehet, hogy fel sem fogta mi történt. Az egyik ilyen dolog az udvariasság. Annak ellenére hogy nőből vagyok, nem sok pasinak jut eszébe a villamoson előre engedni. Egy alkalommal  amikor róttam az egyik szupermarket sorait, egy szúk helyre ketten pályáztunk egy idősebb férfival. Ő előre engedett én meg köszöntem és a következőt válaszolta "ez csak természetes". Ettől a három szótól boldog lettem. Pici figyelmesség, de nagyon jól esik. Aztán a másik ilyen amit még tapasztalok az a másik ember tárgyának épsége. Ha leesik a pulcsim a földre, akkor felveszik vagy ha lelóg a sálam szólnak hogy a földet söpröm

Apró, pici figyelmességek.

Soha nem tudom eldönteni, hogy az idősebb tényleg okosabb, vagy élet tapasztaltabb. Egy fiatalnak is lehet olyan csekély értelme, hogy egy telefont nem bíznék rá. Viszont sokkal nagyobb élet tapasztalata lehet. Hisz gondoljunk csak bele, hogy most min megy keresztül egy gyerek mire leérettségizik és régen min mentek át a szüleink, nagyszüleink. Ténylegesen persze nem lehet összehasonlítani, mert más a világ más az elvárás. De érdekelne, hogy mennyivel okosabb vagy életrevalóbb egy nálam fiatalabb vagy öregebb ember.

Valami tényleg van a levegőben. Valahogy most nem szimplán szexre vágyok, hanem egy kapcsolatra. Kell valaki akit felhívhatok és azt mondjam neki szeretlek. Egy személy, akivel megoszthatom minden gondom és segít a mindennapokban. Nem csak egy punci akarok lenni, akit megdugnak. Persze élvezem a szexet, de most az kell hogy oda bujhassak valakihez. Kényeztethessem és élvezzem a jelenlétét.

Kicsit egyedül is érzem magam. Mindenki párosával mászkál, én meg egymagamban állok. Nem jó ez így. Változtatnom kell, csak még nem tudom hogyan.

Soha nem gondoltam, hogy háttérbe vagyok szorítva a társadalomban csak mert nő vagyok. Sok egyéb dolog szokott hátráltatni, de nem akartam "férfi" munkát vállalni soha sem. Más esetben meg nem értem, miért lenne baj, hogy nőből vagyok. Legalább is én még életemben nem ütköztem ilyen problémába. Persze olyan volt és szerintem lesz is, hogy egyes emberek számára pozitívum vagy negatív az ember neme. Pár száz évvel ezelőtt azonban kiharcolták ősanyáink a nekünk járó emberi jogokat és ez elegendő. Sőt néha még sok is, amit a terhes anyukák kiváltságaikért tesznek. Igazából nem is értem miért kell egyik vagy másik nemnek erősebbnek lennie. Nőben is, férfiban is van rossz is jó is egyaránt.

Kicsit eltértem a címtől, a lényeg: a nő is ember.

Mostanában egyre inkább hárítanak egymásra át az emberek különböző dolgokat. A probléma az, hogy ez nem csak jót jelent, sőt legtöbbször rosszat. Addig nem is érdekelne ez, amíg bele nem kerülök valamibe, de ez kivédhetetlen, mert az ember a természete miatt elég sok tulajdonsággal rendelkezik, amit nem megfelelően használ. Személy szerint én kiállok és vállalom azt amit tettem. Miért kellene mást okolnom? Miért akarnék a másiknak rosszat? Ami megtörtént azon már úgy sem lehet változtatni. Amúgy is lehetne az emberben annyi tartás, hogy ha már másért nem, de magáért kiállhatna!

...

Elég sokáig kell böngészni az állás ajánlatokat, amíg nem találunk olyat ami a képességeinkkel egyezik. Ekkor próbálunk az önéletrajzunk mellé csinálni egy elfogadható motivációs levelet.  Ha sikeresen összehoztuk akkor elküldjük és türelmesen várunk és várunk. Most tegyük fel, hogy a HR-eseknek is megfelelünk a beküldött anyagok alapján. Ekkor felhívnak, de még nem azért mert megkaptuk a munkát, hanem bemehetünk állás interjúra. Itt jön a neheze. Ha szerencsénk van, akkor csak egy emberrel kell beszélgetni.

Alapvetően nézi(k), hogy mennyire vagy szimpatikus. Ez kivédhetetlen, hisz általában nem ismeri az ember a cégnél dolgozókat. Vannak ahol, különböző feladatok is vannak előtte. Szóval a beszélgetések során magadat kellene fényezni, dehát az meg mindenkinek feltűnik, ha túl "tökéletes" vagy. Azonban, ha mondasz valami kevésbé rosszat akkor az már egyből negatívum. Persze ne csak magunkat, hanem a céget is fényezzük. Aztán ott van még a fizetés is, ezt nem tudom igazból miért kérdik meg, mert adni úgy sem annyit adnak amennyit mondok és különféle módokon megtudnám magyarázni, a kis és nagy összeget egyaránt. De mindegy bemodjuk a pozíciónak megfelelő szokásos fizetést. 

Mindezek után szépen haza sétálunk és várjuk a hívást, hogy mehetünk-e dolgozni. Ha igen akkor örülünk, ha nem akkor kezdődik minden előről és megpróbálunk közben fejlődni.

Lehet , hogy ez a semmilyen időjárás teszi, de hamar kifáradok. Megyek aludni.

A cím szerinte minden napra, más téma lenne, de most valahogy megakadtam. Egész nap a tegnapi dolgon gondolkodtam. Egyetemista lányok állítólag a tandíjuk miatt lesznek kurvák. Az hogy mennyire élvezik, már egy másik kérdés. Viszont ez az ami érdekel engem. Ott az egyik oldal miszerint, mennyien megdugták. Ezt lehet a szempontból nézni, hogy igen mennyire jó neki, mert sok pasit kipróbálhatott, sok mindenben részt vehettet és persze sokat élvezhetett. De talán nem is csak pasik, hanem nők is,így színesítve az életét. A másik oldalt tekintve pedig csak annyi tudok felhozni, hogy mi van ha találkozik még velük az élete során, csak egy lik számukra amiért fizettek, hogy kipróbálják vagy kielégítsék valamiféle vágyukat.

Sokan szeretünk dugni és ezt elég sűrűn ismételni, evvel nincs is baj. Viszont mi választjuk meg a partnerünket. 

Már írtam róla, hogy milyen picsák tudnak lenni a lányok. De most kiakadtam. Nem sűrűn járok ilyen disco féle szórakozó helyekre, így nem tapasztalom, hogy a mostani fiatalok  miként szórakoznak. Persze a fiatalok az már nem a húszas korosztály, hanem a tízes. Igazából ez is kiakasztott, hogy alig fejlődött ki még testileg, de már szexuális életet él. És hogyan, hát ez a nem semmi. Divat lett, hogy a srácot egyből leszopja. Az még oké, hogy fizettet magának pár piát, ami még szórakozó helyeken elfogadható. De mikor mész a plázában és látszik rajta, hogy csak a pénzéért van oda. Semmi erkölcs nincs bennük?

Korán kezdenek mindent és lassan ott tartunk, hogy bármit bármikor bárkivel.

Nem vagyok az a fajta aki minden gyereket imád. Valljuk be, hogy igenis vannak csúnya gyerekek és ezt most természetre és kinézetre egyaránt mondom. Szóval én csak tényleg az aranyosakért vagyok oda. Mostanában viszont nem csak oda vagyok értük, hanem én is akarok egyet. Egy új elfoglaltság lenne és még a nevelési kényszeremet is kiélhetném. Aranyosak tudnak lenni és  állandóan a figyelmedet kívánják. Kis rabszolga hajcsárok, de nekem most ez kell. Hogy valami non-stop lekösse a figyelmemet és érezzem, hogy valakinek még szüksége van rám.

Vannak dolgok az életben, amiket nem szeretnének az emberek megtapasztalni. Nekem is vannak ilyenek, az egyik (és szerintem sokunk így van vele) az a szülők és a szex. Se hallani, se látni, nem szerettem volna, már az a tudat is sok, hogy rendszeresen dugnak. Mikor felvilágosítják az embert, utána elmereng a dolgokon és onnantól kezdve, hogy eszedbe jut hogy az anyukád, aki a homlokodat csókolja és ölelget, így kifejezvén a szeretetét, az apád farkát szopja ugyan az a száj. Innentől kezdve másképp tekintettem a szüleimre és nem téma a szex.

Ez idáig sikeresen elkerültem a kényelmetlen helyzeteket. Nehezen, mert érdekes módon minél öregebbek annál nyíltabban csinálják a dolgokat. Most sikeresen belefutottam az egyik ilyen akciójukba. Nem, mondtam semmit, mert igazából nem is tudtam és nem is igazán lett volna értelme bármit is mondani. Ezek után bejelentkezéssel és nagy hanggal közlekedek. Nem akarom még egyszer átélni, és nem a kínos szituáció miatt, hanem a hangok és a látvány iszonyata miatt. Nem részletezném mit érzékeltem, mert aki érti mennyire nem jó a gyereknek, ha a szülei ilyen szituációban látja hallja az így is megérti, aki pedig nem tudja annak hiába magyarázom.

Nem szeretek azokkal a pasikkal találkozni akikkel már dugtam. Azonban az élet valahogy úgy alakul, hogy találkozom velük. Ma is összefutottam egyikőjükkel. Addig nem is volt baj amíg észre nem vettem a tekintetét. Nem egyszerűen csak nézet, hanem kéj sóvárogva vetkőztettet a szemeivel. Nekem sem kellett több, a dekoltázsomat kiszélesítettem, egy-két behajolás, pucsitás  és ott tartottunk, hogy neki állt  farka nekem meg nedves lett a bugyim, dugni akartam. Megcsókolt, én leguggoltam és végignyaltam a farkát. Ezek után, már nem bírt magával és persze már én is a puncimban akartam érezni. A szekrénynek döntött és megdugott. Gyors volt, de nagyon élvezetes. Remélem nem találkozok vele egy darabig.

Nekem nincs, de elgondolkodtam rajta milyen lehet egy mostoha testvér. Tekintsük először azt az esetet, hogy egyneműek vagyunk. Két lehetőség van (kortól függetlenül) vagy vetélytárs vagy egy nagyon jó barát lenne. A másik eset, hogy különböző neműek vagyunk, ekkor sok minden lehetséges.  Az érdekes az, ha szexuálisan megkívánom. Lehet köztünk bármi, hisz nincs vérrokonság, de ő mégis csak a testvérem. Vagy akár még több is lehetne. Szóval ott lenne a megszokott életem és hirtelen kapok egy jó pasit, aki a testvérem és dugok vele, na és ha megunom, akkor meg kellemetlen. Mindig jelen van, akkor is ha jön a következő,meg a következő, meg a következő barát. 

Fura egy eset lenne. De az még furább, ha biszex lennék, akkor mindegy, hogy fiú vagy lány. Viszont ez megint elgondolkodtat, ha lány mostoha testvérek akik egymással és pasikkal is szexelnek.

most nagyon semmi van, jöhetne valaki vagy valami hogy történjen valami jó 

A mostani fiatalság annyira szereti magát öregebbnek feltüntetni, hogy én már ritkán tudom megkülönböztetni a tizenévest a huszonévestől. Sok rajtuk a smink és mesterien beállított a frizurájuk, picsa ruhákban pózolgatnak a tükör előtt és félmeztelen képeket raknak fel különböző közösségi oldalakra. Valami nagyon nincs rendben, azonban evvel magyarázom azt, hogy egyre nagyobb a pedofília. Hisz ránézésre nem minden esetben tudjuk megítélni a nagykorúságot. Ezért fordul elő az is, hogy tizenévesek képei kerülnek pornó oldalakra. Az is baj, hogy nem csak oda, mindenfele a reklámarcok egyre fiatalabbak. Torzul és korcsul a felfogás.

A gyors az számomra azt jelenti, hogy maximum tíz perc. De ez mostanában nem megy. Nem az én hibámból, legalábbis nem én vagyok az, aki nem tud ennyi idő alatt elélvezni. Abban az esetben nem tudok gyorsan elélvezni, ha előtte maszturbáltam, dugtam. Ha sokáig nincs kivel szexelnem, akkor sem nyúlok naponta magamhoz, vagy amit legújabban hallottam pasitól, az a naponta többször is. Akkor ott már nincs normális feszültség, nem tud percek alatt fokozott izgalmi állapotba kerülni. A gyorsmenet, így már nem is gyors.
 

Szerintem nem kellene sokszor maszturbálni, némi szünet jót tesz. 

Gondolom nem csak felénk probléma a pénz. A sok kölcsön, amit a kocsira vagy nyaralásra vettünk fel és a hitelkártyák sora amire nem is gondoltunk, hogy rosszabb, mint a kölcsön. Pénz amit elköltöttünk, továbbá pénz azért, mert pénzt akartunk. Fura, de igaz fizetek azért, hogy fizethessek.

Ameddig csak lehet ne vegyünk fel hitelt, eszünkbe ne jusson különböző kártyákat összeszedni, annak reményében, hogy olcsóbban kaphatunk meg bármit is. A "most nem kell fizetnie" a világ legnagyobb kamuja, persze akkor amikor fizetek a bank utalja a pénzt annyit amennyit a keret enged, de aztán igen szép kamatot számolva, növeli a hátralékot.  

Ha lehet, akkor el kell kerülni, mert onnantól biztosan problémák jönnek.

A nőkre szokták mondani, hogy kiismerhetetlenek. Szerintem a férfiakra is igaz. Az egy dolog, hogy vannak dolgok amik állandók és általában tudjuk mit akarnak, de nem beszélnek és nem mindig lehet hatni rájuk. Tudnak ugyan úgy érzelgősek lenni, mint a nők. Egy szép nő megdugása a legjobb dolog számukra. De az, hogy megfelelsz számára azt nagyon nehéz kideríteni, vagy teljesen nyilvánvaló. Beszélni róla, meg egyáltalán nem vagy csak barátokkal. Szóval ott állsz a pasi mellett és azon filózol, hogy mit akarhat. Persze, szexet és vajon többet is?  

Nyomaszt már kicsi ez a sok hó. Bár néha kisüt a nap és csipognak a madarak, mégis a hideg miatt még mindig érzem, hogy tél van. A levegőben pedig terjed a feszültség és  szerelem, tehát tavaszodik. Vagy ez csak egy megszokás, hogy februárra mindenkinek lesz párja?