Minden napra más ...

Mindig idegesített, ha egy kisbabát hallottam sírni. Szegényke nem tudja még elmondani, ha valami nyűgje baja van. Kicsit megértem őket, annak ellenére, hogy tudok beszélni, nem tudom mindig kifejezni magamat. Na, de ma inkább a picikről akarok írni, nem magamról. Szóval neki…

Imádok hiper-szuper marketekben vásárolgatni. Sok különböző ember egy helyen, ennek eredménye képpen sok mindent is látunk. Vannak családok, háziasszonyok, munkások, fiatalok és öregek, és még sorolhatnám. De most csak a fiatal párokról írnék. Sokszor elhangzik a férfiak…

Érdekes ismerőseim vannak. Azt hittem, hogy csak úgy el vannak mellettem, mer igen ritkán szólnak konkrétan hozzám a kérdéseik. Nem azt mondom, hogy utálnak inkább olyan közömbösek. Viszont nagyot csalódtam bennük, mikor nem volt más csak én, akkor teljesen emberien viselkedek…

Azt még elviselem, ha a gyerekek nem tudják hogy kellene, mert még nem mondták el nekik. De sajnos, azért nem mondták el, mert nagyon sok felnőtt sem tud kulturáltan közlekedni. És itt megjegyezném, lehet hogy nem csak gyalog és a tömegközlekedésen, hanem a közutakon is szerintem…

Biztos bennem van a hiba vagy a neveltetésemben, de én nehezen bírom, ha mellettem kényeztetik egymást a kis párocskák. Attól meg egyenesen kiborulok, hogy ha ezt a tevékenységet a szüleim csinálják előttem. Szeretném mindenki figyelmét felhívni, hogy ez az etikett szerint illetlen…