Már megint éjszaka van. El nem hiszem milyen gyorsan elmúlt ez a nap is. Arra sem emlékszem, hogy volt dél. Az megvan, hogy az előbb még nyolc óra volt. Esküszöm valaki lopja az időmet.
Annak ellenére, hogy tegnap (azaz ma) későn feküdtem le aludni, korán keltem. De tényleg, hétkor már tapsi hapsit néztem a tévében. Aztán kezdődik a probléma, mert hogy felkeltem járkálok, ha szólnak hozzám megértem és még válaszolni is tudok, de valahogy mégsem vagyok teljes értékű. Emiatt viszont előfordul, hogy a délelőttöm elvész. (azt hiszem, ma is így volt ez) Ezek után pedig minden feladat a délutánra vár, viszont azt meg szeretném pihenéssel eltölteni, az este meg már akképpen is szórakozásról kellene hogy szóljon ami nálam a filmnézésben merül ki. Nah, de térjünk vissza a délutánhoz, hisz akkora kerül a napi teendőim. Ez viszont esetenként lehetetlen küldetés, mert csak fele annyi időm van rá. De sebaj, ma is megoldottam, viszont másra már nem is maradt időm. Azért picit unatkoztam is, még égén úgy tűnik, hogy elfoglalt ember vagyok, pedig csak nehezen és lassan állok neki a feladatoknak. Jah, és persze a felkelés sem egy egyszerű procedúra. Nem ártana még egy kis idő, mondjuk örülnék neki, ha egy nap legalább huszonhat órából állna.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.