Lehet jobb lett volna, ha hülye picsának születek, dekoratív külsővel és kevés értékkel. Csipognék össze vissza vigyorognék a semmin és biztos mindenkinek szimpatikus lennék, vagy legalább is a pasiknak. Pattognom kellene valamelyik konditeremben, a popsimat mutogatni a szoláriumban és egy szál semmiben flangálni a strandon. Írogatnék a közösségi oldalakon és idióta alkalmazásokban állatokat kellene tenyésztenem. Filmsztárokért és zenészekért rajonganék. Nem mellesleg pedig, a világ legjobb nőjének tartanám magam. Emberi rózsaszín barbi baba klónok.
Ők az a kategória, amit szinte bármelyik férfi dugna. Igen, valamilyen szinten irigylem őket és emiatt utálom is. Kerülöm és próbálom megmagyarázni magamnak, hogy én is vagyok annyira értékes. Aztán ez vagy sikerül, és örömmel lépek tovább, vagy nem és napokig magam alatt vagyok. Ehhez nem is kell találkoznom ilyen lányokkal, elég egy közösségi oldalra benézni.
Ha most lennék kamasz, tutira inkább emós lennék. Egyre kevésbé bírom az ilyen típusú lányokat és nem csodálom, hogy kialakult ez a sötét stílus.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.