Vannak napok, amikor magamba roskadok, és ugranék a vonat elé feladva minden szenvedésemet. Persze vannak olyanok is, amikor mindenen csak röhögni tudok. Ez volt velem most, nem vagyok az a tél miatt depizős ember és nem is emiatt volt rossz hangulatom, hanem a kifejezetten pocsék életem miatt, mert nem vagyok képes normál életet élni, mint mások. Barátokkal összejönni, bulizni, kultúréletet élni, vagy bármi. Ez meg így az ünnepek közeledtével, meg főleg szilveszteri bulik idején nagyon kijön és ez zavar. De félre tudom rakni vagy próbálkozom a megoldásán és addig sem emésztem magamat rajta. Küzdeni kell és kész.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.