Nem akarom a blogomat, normál naplóvá tenni, ezért is próbáltam meg sokszor olyan dolgokat leírni, ami nem csak rám vonatkozik. Bár tudom így is rengetegszer az van, hogy „mi történt ma velem” és hogy „dugni akarok”. De ma muszáj, kiakadtam és nem tudom sem elmondani sem leverni senkin sem. Ez pedig még jobban dühit.
A történet: ma itthon felejtettem a telefonomat és persze ma vártam egy fontos hívást munka ügyben. Elég hamar feltűnt a készülék hiánya, azonban az internet az folyton a kezem ügyében van, tehát aki ismer az biztosan megtalál. Miáltal nem tudom a telefonszámokat, így nem tudtam anyumat sem felhívni, intézze már el a dolgot nekem azt dobjon egy mail-t hogy mi van. Persze anyám tel száma is titkos, így hát téptem a hajam. Aztán este hazaérek látom volt egy számomra ismeretlen számról hívás, gondolom az lett volna a meló, de hát este kilenckor már lényegtelen. Minderre anyámnak panaszolom mi volt, és nem hogy sajnálna, még le is csesznek. Hát nem kicsit éreztem rosszul magam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.